Rotary Irodalmi Díj 2011

RID 2011: „A kis kavics” (2011.11.24.)

Lovas Ildikó regénye, A kis kavics nyerte el idén a nyolc zsűritag összesített szavazata alapján - a RID kuratóriumának egyetértésével - a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat.

A díjra nominált három jelentős alkotás közül – a Kuratórium indoklása szerint - „A kis kavics” sugallja leginkább a Rotary alapeszméjét: a humanista értékek szembesítését történelmi-, társadalmi- és egyéni-sorshelyzetekkel.

Sumonyi Zoltán, költő, író, a Magyar PEN Club, s a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnökének szavai szerint, természetesen, egy jó regény soha nem manifesztum, nem kiáltványban fogalmazza meg a humanista kérdésfelvetéseket. Lovas Ildikó regényében két nő – Kozma Léni, szingli vidéki tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propagandagépezet filmrendezője – bevallva-bevallatlanul, azzal magyarázza sorsának alakulását, hogy ő csak egy kis kavics a jelen monoton, vagy a történelem csattogó fogaskerekei között. Megakasztani nem tudja a forgásukat, ha közéjük kerül, szétmorzsolják; így legjobb, ha saját biztonsága érdekében ügyesen pattog közöttük. De lehet-e, és meddig lehet ezzel védekezni? Az író nem ad választ ezekre a kérdésekre, nem is feladata. Az író csak kérdez. A választ kinek-kinek, magának kell megadnia.

Nyilvános a TOP 8 (2011.11.16.)

A Rotary idén ismét – immár negyedik alkalommal - adja át a Rotary Irodalmi Díjat (RID). A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében megalakult RID Társaság a hazai irodalomszerető közönségen kívül a külföldön élő magyarokat is megszólítja.

A civil összefogás eredménye, hogy 2011. november 23-án már saját gyártásban készül televíziós felvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében rendezendő ünnepélyes díjátadóról, amit még idén műsorra tűz a közszolgálati televízió. Az elmúlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri az alábbi - ábécésorrendben következő - műveket ítélte a legjobbnak:

Böndör Pál: A holdfény árnyékában Regény (Nyitott Könyvműhely)

Újvidéki válságköltészet, tudatfolyam-monológ, keserű-ironikus látlelet napjaink külső és belső, mindinkább életformává váló válságáról. Szubjektív önvallomás elegáns, cinizmussal fűszerezett humorral, a mögötte lappangó kétségbeeséssel. Utazás egy sosemvolt városba (mert ez egy álombéli, sosemvolt, sokszor lidérces Újvidék); tehát önmagunkba, korunkba, – utazás az élet percein át a halál felé. Vallomás a kisebbségi létről, a rajtunk átfolyó időről, az Ottlik-i „határon élés” fogalmának újradefiniálása.

Lovas Ildikó: A kis kavics Regény (Kalligram)

A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony c. regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban.

Horváth Péter: Bogárvérrel (Áltörténeti)- Regény (Noran Libro)

Horváth Péter regényének főhősét 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos király halálára, és az őt követő uralkodóra. Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek. – Nem történelmi regény, bár sok történelmi utalás van benne, de a történetek egészen máig, saját korunkra mutatnak. Például a főszereplőt besúgónak használó apát manipulációi, s ennek a szerepnek a megszervezése nem minden aktualitás nélküli írói fogás.

Nádas Péter: Fantasztikus utazáson Esszék (Jelenkor)

Nádas Péter 2006 és 2010 között, a magyar modernizáció „harmadik nagy kísérletének” csődje idején, erről a csődről, a csőd sajátosságairól, a csődre adott reflexióinkról, reakcióinkról írta új esszékötetének darabjait. Abban, ahogy Nádas Péter a helyzetre, s a hozzá való viszonyunkra tekint, ahogy azt feltárja és értelmezhetővé teszi, van valamilyen engesztelhetetlen és megtéveszthetetlen tárgyilagosság, érzéki egzaktság. A nyelv mestere s a gondolkodás mérnöki precizitása együtt. Ő alighanem azt mondaná, ez a fényképész, sőt a fényképezőgép tekintete. Talán igaza is volna. Mindenesetre olyan dolgot tesz láthatóvá, nagy erővel, részletekig pontosan, kikerülhetetlenül, a maga botrányos mivoltában, ami és ahogy eddig semmilyen nézőpontból nem volt látható.

Varga Mátyás: parsifal, parsifal Versek (Magvető Kiadó)

Már előző kötetét olvasva (Hallásgyakorlatok) azt éreztük, hogy itt valami egészen különleges, finom, rejtőzködő, de nagy (a kimondhatóság és a befogadhatóság lehetetlenségével küszködő) költészettel van találkozásunk. Olyan én-központú költészettel, amelyben az én szemérmesen rejtőzik, mégis mindent meghatároz. A jelentéktelen válik jelentőssé – nem azért, mert a költő „fölstilizálja”, hozzáokoskodja, hanem -, mert eleve benne van a jelentőség. Ezek a versek fájnak és elragadtatnak egyszerre. Varga Mátyás versvilága szűk és tág: mint a test univerzuma. S azon belül is kitüntetett helyük van a sebeknek, forradásoknak, szagoknak. A sebek szakrálisak is, erotikusak is: ”a sebek furcsa erotikája”. Egyszerre szemérmes és szókimondó. Szerzetes tanár – mondhatnánk a szemérmességre, de ne mondjuk, mert a foglalkozásnak nála sincs több jelentősége, mint mondjuk, Virág Benedeknél.

Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)

Az eredetileg költőként induló Tóth Krisztina második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött. Az új novelláskötet fényében előző prózakötetei (tárcanovellák gyűjteményei) is mintha a felkészülést, az előkészületet szolgálták volna erre a könyvre. Nem csoda tehát, hogy a Pixel című kötet első síkján jelentkező rendszert (a testrészek, testtájékok szövegképző motívummá emelését), ha nem is felülírják, de finoman átrajzolják, kibillentik a szövegek szekundér ismétlődései: egy szereplő sorsának, történetének újbóli, esetleg megváltozott nézőpontból vagy idősíkból bemutatott felidézése egy későbbi elbeszélés részletében.

Buda Ferenc: Világ, világom Önéletrajzi regény (Holnap Kiadó)

A kiváló költő hetvenedik évében kezdte el írni önéletrajzi regényét(?), élet-helyzeteit(?), vallomását szüleiről, családjáról, az általa is megélt hét évtized magyar történelméről. Mégis távolságtartó, pontos leírása az eseményeknek, vagyis nem afféle „költői próza”; leginkább Illyés Gyula Puszták népe c. könyvét juttatja az értő olvasó eszébe.

Rakovszky Zsuzsa: VS  (Magvető Kiadó)

A VS Rakovszky Zsuzsa harmadik regénye. A történet adott: Vay Sarolta/Sándor igazán különleges életrajza. Az 1859-1916 között élt, vagyonát vesztett, a kor tipikus dzsentri életformáját folytató grófnő írásaiból próbál megélni, újságíró, költő, publicista lesz, majd egy ideig ügynökösködik. Valójában azzal válik korának megkülönböztetett figyelmére számot tartó figurájává, hogy férfi identitással él. Eleinte Sarolta, később Sándor, vagy más álneveken publikál. A férfi tudat nemcsak írásait, de viselkedését, öltözködését, szokásait, életformáját is meghatározza. Nem lázadásként, feltűnéskeresésből hord férfiruhát, hanem meggyőződésből, mely olyannyira erős, hogy kétszer meg is nősül – igaz, álpap előtt. Rakovszky két hónapot, (1889. nov. 1. – dec. 29.) és tizenkét év múltán egyetlen napot (1901. okt. 5.) ragad ki hőse életéből. A kiemelés zseniális, Vay Sarolta döntő fordulóponton: ahonnan hátra és előre is belátható az egész életpálya; börtönben, helyesebben vizsgálati fogságban van. A regényszerkezet, ahogy a regényidő megválasztása is, briliáns. Rakovszky kiváló érzékkel szólaltatja meg a 19. századvégi irodalmi nyelvet, igazi Jókai-figurákkal találkozunk a regényben. Egyetlen vonatkozásban realista, hősének lélekrajzában. Nagyon pontosan ábrázolja a transzszexualitás – genetikai eredőit leszámítva – kialakulását, eluralkodását, működését egy rendkívül okos, művelt, más tekintetben még józannak is mondható személyiségen. Megragadja azt a hajszálvékony fonalat, ahol a szexuális irányultság majdnem bűnözésbe csap át, de még megmarad a következményekkel számolni nem tudó vétlen vétkesség oldalán.

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum ad otthont a RID díjátadójának (2011.10.30.)

A belváros szívében elhelyezkedő Károlyi Palota dísztermében adják át a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat. A díj a helyszínnel szinte hazaérkezik. Nem csak a klasszicista műemlék mostani funkciója és impozáns terei, de korábbi története révén is megfelelő szellemi otthont biztosít a legrangosabb civil irodalmi elismerésnek. 

A díjra nominált három jelentős alkotás közül – a Kuratórium indoklása szerint - „A kis kavics” sugallja leginkább a Rotary alapeszméjét: a humanista Károlyi György gróf szalonjaiban számos nagyszerű reformkori gondolat és fontos politikai döntés született. A nagy pesti árvíz után a palotába költözött Bártfay László, Károlyi György titkára, akinek köszönhetően a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja itt működött. Megfordult a korabeli Pest színe-java, gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos.