Rotary Irodalmi Díj 2010

Szilasi Lászlóé a Rotary Irodalmi Díj nyertese (2010.10.11.)

Minthogy a három díjra jelölt mű között – az eddig tapasztaltaktól eltérően – minimális különbség volt a zsűri értékelésében, ezért a meggyőző sorrend kialakítása érdekében a Kuratórium tagjainak borítékolt értékelését is figyelembe kellett venniük. Örömmel tapasztalták, hogy ezek után sem változott az eredeti sorrend; vagyis a kurátorok titkos szavazatai megerősítették a zsűri ítéletét.
 
A Szentek hárfája mellett a sokrétegű nyelvi igényesség, a cselekmény jól bonyolított szerkezete döntött, amely élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A korábban inkább irodalomtörténészként ismert szerző lényegében első szépirodalmi művével talán Szerb Antalt vagy Umberto Ecot juttathatja eszünkbe. Szerb Antal már ismert irodalomtörténészként jelentette meg első regényét, a Pendragon legendát; s a tudós nyelvész professzor Umberto Eco A rózsa nevét. Reméljük, hogy a RID, mint Szilasi László első jelentős irodalmi díja, nagy ívű pályát támogat.
 
Egy jelentős regény révén új város került föl a magyar irodalom térképére: Békéscsaba – Haragos (Árpádharagos) néven. A város történetének időbeli metszetei egy bűnügyi történet „melléktermékeként” tárulnak fel, de bizonyos értelemben a bűnügy is csak ürügy, forma a haragosi világ gazdag tenyészetének bemutatására. A történet: 1924 karácsonyán a haragosi nagytemplomban a város szemeláttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik, tetézve azzal, hogy a helyszínről az áldozat is és a gyilkos is rejtélyes módon eltűnik. A több lépcsős nyomozás története a könyv, de a nyomozás csak „sorvezető”, bár logikája, agyafúrtsága nagyon is kielégíti a krimi-olvasót. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. Természetesen ahány idősík, ahány elbeszélő, annyi történet. A befejezés már az irracionalitásba hajlik, azt illusztrálva, hogy a történet idővel, sok elmesélés által végül legendásodik, mitologizálódik, eljutunk oda, ahol már minden lehetséges.

 

Ferencz Győző, Garaczi László és Szilasi László a RID 2010 várományosa (2010.09.28.)

Ferencz Győző Szakadás, Garaczi László Arc és hátraarc, valamint Szilasi László Szentek hárfája című műve a 2010. évi Rotary Irodalmi Díj három jelöltje – derült ki a Rotary Magyarország és a Duna Televízió által a csatorna székházában szeptember 28-án tartott közös sajtótájékoztatón. A rendezvényen – melyet a Kívánságkosár című műsor élőben közvetített – Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész játszott a közönségnek.
 
„Egy díjátadás mindig ünnep. Egy-egy pillanatra kiemel a hétköznapokból. Megállunk, hogy fejet hajtsunk az érték előtt. A Duna Televíziónak, s nekem személyesen különösen öröm az, hogy olyan ünnep hangjait erősíthetjük fel a magunk eszközeivel, amely az irodalom, új versek, regények tiszteletére született. De ez az ünnep figyelmeztet is olvasástól elszokott korunkban: álljunk meg a rohanásban, szánjunk időt arra, hogy olvassunk, elmerüljünk egy könyvben, s becsüljük az írót, költőt az általa teremtett világért, mert mi leszünk gazdagabbak általa”- fogalmazott A. Szabó Magda, a Duna Televízió ügyvezető alelnöke a sajtótájékoztatón.
 
„A Rotary a világ egyik legnagyobb civil szervezete: 200 országban, 33.000 klubban mintegy 1,2 millió rotarista végez önkéntes, önzetlen munkát és segít, ahol tud. Jószolgálati tevékenységre az elmúlt 60 évben több mint 2,4 milliárd USA dollárt költött, amely összeget a Rotary klubok gyűjtöttek össze támogatóktól. Amikor a Rotary a magyar irodalmat katalizálja, akkor ezzel azt is üzeni, hogy egy nemzet szellemi egészsége ugyanolyan fontos, mint a gazdasági, materiális boldogulása” – mondta el Kercsmár András, a Rotary Magyarország kormányzója.
 
Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke szerint „a RID bekerült a hazai kulturális és társadalmi köztudatba, eseménnyé lett, s az elmúlt három év alatt a legelismertebb civil irodalmi elismeréssé vált”- mondta, majd így folytatta: „A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében Rotary Irodalmi Díj Társaság alakult. A RID Társaságba a szervezők nem csak rotaristákat hívnak és várnak, hanem mindenkit, akinek fontos a magyar irodalom ügye: olyan magánszemélyeket, cégeket, közösségeket, amelyek a nemes célt nem üzleti alapon, hanem személyes meggyőződésből támogatják.”
 
„A zsűri 41 művet nevezett meg az elmúlt 12 hónap könyvterméséből, s ebből választotta ki első körben a már ismert TOP7-et. További segédpontok hozzáadásával ebből a TOP7-ből kaptuk meg a Rotary Irodalmi Díjra nominált három művet (TOP3), amelyek közül egy kaphatja meg a RID-et”- tájékoztatott a díj odaítélésének menetéről Sumonyi Zoltán, a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnöke, majd zárásként ismertette a három művet ábécé-sorrendben, a szerzők szerint. A TOP 3-ba Ferencz Győző Szakadás (Sziget Könyvkiadó), Garaczi László Arc és hátraarc (Magvető Könyvkiadó), valamint Szilasi László Szentek hárfája (Magvető Könyvkiadó) című műve került.
 
A Rotary a Duna Televízió Kikötő című kulturális műsora különkiadásának keretében adja majd át a Rotary Irodalmi Díjat (RID) október közepén: Teszári Nóra és Kalocsai Andrea műsorvezetők ünnepélyes gálaműsorral várják a nézőket október 10-én, vasárnap 19.20-tól.

 

Díjátadás ismét a Duna Televízióban (2010.09.14.)

A Duna Televízió vállalt és teljesített kulturális missziójának megfelelően ismét a magyar irodalom ügye mellé állt: a díj átadásának helyszíne - akárcsak egy évvel korábban - a közszolgálati adó székháza lesz. Kultúránk elkötelezett közvetítője, a Nemzet Televíziója öt kontinens magyarsága számára hozza közel a kortárs magyar irodalmat, hiszen a Kikötő című kulturális műsor teljes egészében a Rotary Irodalmi Díjnak szenteli különkiadását. A gálaműsorban az is kiderül, hogy az irodalmi rangadó szerzői közül ki viheti el a Rotary Irodalmi Alapítvány hárommillió forintos fődíját. A műsorban neves írók és költők mellett kritikusok, mecénások és előadóművészek beszélgetnek az irodalom jelenlegi helyzetéről, kitekintéssel a határon túlra és Európára. Megtudhatjuk, milyen témák, gondolatok foglalkoztatják az alkotókat, a könyvpiac szereplőit, és milyen eszközökkel népszerűsítik a hazai irodalmat. A művészeten túl szó lesz arról a Rotary kezdeményezésről is, amelynek köszönhetően határon túli szívbeteg gyermekek műtéteihez nyújtanak segítséget. A nézők rövid bepillantást nyerhetnek az irodalmi díj alapítója, a világ legnagyobb civil, jószolgálati szervezete, a Rotary magyarországi tevékenységébe is.

 

Nyilvános a TOP 7 (2010.09.14.)

A RID kuratóriuma nyilvánosságra hozta az elmúlt év irodalmi terméséből a zsűri által legjobbnak ítélt hét mű listáját. A művek között két regény, két verseskötet, két esszé és egy dráma is található! A TOP 7 művek és szerzőik a következők (ABC sorrendben):

Dávidházi Péter: Menj, vándor (irodalmi esszék – Pro Pannonia Kiadói Alapítvány)

A könyv fantasztikus adatmennyiséget mozgósítva, csak a Horváth Jánoséhoz hasonlítható erkölcsi-szellemi komolysággal, részletekig leható alapos munkával nyitja meg az irodalmi hagyományt, hogy feltárja rétegezettségének mélyebben fekvő összefüggéseit. A „Menj, vándor” három, tárgyában egymástól első közelítésre messzire eső, mégis együtt látott és  szorosan egybefogott fejezetből épül fel. A könyv címe szerint Dávidházi jelen kutatásainak centrumában Jonathan Swift latin nyelvű sírfelirata, közelebbről az a filológiai probléma áll, amelyet a szöveg nyomtatott és kőbe vésett változatainak eltérése okoz. Másrészről azonban a könyvnek ugyanilyen jelentőségű része Thienemann Tivadarnak, a huszadik század már-már elfeledett nagy szellemtörténész irodalomtudósának alakja és életműve. Ezt a pályaképet az a Thienemanntól származó kijelentés kapcsolja Swift sírfeliratához, amely az írott irodalom ősformájaként nevezi meg a feliratos emlékeket. Végül pedig Dávidházi tüzetesen megvizsgálja a sírfelirat műfaját, és eközben könyve maga válik Thienemann méltó sírfeliratává.

Ferencz Győző: Szakadás (verseskötet – Sziget Könyvkiadó)

Ferencz Győző hosszú évek után, egy válogatott és egy gyűjteményes kötet, majd a nevezetes Radnóti Miklós-monográfia után jelentkezett új verseket közlő kötettel, benne korábban már könyvekben is megjelent meg újabb versekkel. Meggyőző költői opus áll Ferencz Győző mögött, amelynek kitüntetett sajátossága a késő-modern poétika őrzése és ápolása, ezen felül a költészet természete felett való nem szűnő tűnődés, ami az újabb magyar líra számottevő darabjait tartalmazza. Feltételesen hagyományosnak mondható Ferencz Győző lírája, ám éppen hagyományosságának közvetítésével, a versbeszéd és a versformálás kivételesen gazdag poétikai jellemzőivel a létezés érzékelésének tartósnak mutatkozó témaköreit szólaltatja meg.

Garaczi László: Arc és hátraarc (regény – Magvető Könyvkiadó)

Két korábbi lemur-regény után az Arc és hátraarc a harmadik, amelyben a Csontnak mondott regényhős hol a saját hangján, hol az elbeszélő hangján adja elő kötelező katonai szolgálatának eseményeit, majd pedig idő előtti leszerelésének körülményeit. Egyenes vonalú elbeszélés, amit az emlékezés egy-egy részlete színez át, de nem szakít meg, így olvasója lépésről lépésre követheti a regényhős életének történéseit. Az iskolai történések, első és be nem teljesült szerelmek, a sorkatonaság hónapjai, a szabadulás izgalma, a szürkének látott civil élet, a szülők, a parancsnokok, a katonacimborák, katonaorvosok „lakják be” az emlékező lemur életét, miközben abszurd történések zajlanak, például a laktanya belső terének tél eleji újra lombosítása. Csont régi mániája, a szógyűjtés, a szótározás, a szavakhoz tartozó vagy nem tartozó jelentések keresése hatja át és fogja egybe Garaczi László regényének szövegét, és ezáltal, ennek a szólamnak a hatására kerül át minden más a regény anyagából a létezés térségeibe.

Juhász Ferenc: A gyerekkor csontváza (vers – Kossuth Kiadó)

Juhász Ferenc a 20. század második felének legjelentősebb magyar költője és legnagyobb újítója. Újítója poétikában, nyelvben, szóhasználatban és teremtésben, s a vers hatalmának kiterjesztésében a lélek mikrokozmoszától az univerzum makrokozmoszáig. Új kötete is tele van remekművel. („Világító térszigetek, meteorzápor”, „A gyermekkor csontváza”, „Egyszerű történelem”, „Temetők”, „Esti könyörgés”.) A Virágzó világfa (1965) előszavában azt írta, hogy „szeretem az életet”, „féltem az életet”, és hitt a költészet életmentő szerepében. Most is hisz. „Ó de jó volt élni, félni és remélni…” – kiált föl sokszor, hol rajongva, hol fájdalmasan, hogy a végén könyörgőre fogja: „Néhány évet adj még nekem/Természet: néma, mohó Istenem.” Bár ebben a kötetben már az életigenlés is a halállal való szembenézés része. Hol óda-, hol népdalszerűen fölidézve búcsúzik a szerelemtől, a szerelmétől, szüleitől, családtagjaitól, mindenkitől, mindentől – a mindenségtől. Gazdag a nyelv, de sokkal kevesebb a szózuhatag, mely elboríthatná egy halálra készülő öreg ember fájdalmasan szép szenvedéseit, emlékeit, szenvedélyeit, életörömét, vidám halálvárását. („S fölöttem a Mindenség virágzik/Földgolyó-síromon szöcske cikázik.”) Nagy költészet. Ha még van értelme verset írni, ilyet érdemes: emberi lélekbe hatolót, lét-bevilágítót, újat, eredetit, élni és halni tanítót.

Szilasi László: Szentek hárfája (regény – Magvető Könyvkiadó)

A Szentek hárfája több formai és nyelvi szinten építkező, sűrű szövésű, mégis olvasmányos regény, az irodalomban (elméletében és történetében), de más művészetek, úgymint építészet és festészet, városrendezés és egyházi zene területén egyformán jártas szerző munkája. Szilasi László úgy építette fel regényét, hogy harmonikus egységben látszik szövegén mind a tudatos szerkesztés, mind pedig a valamennyire visszafogott, akár az is mondható, ironikusan távolra tartott mesélőkedv. Történelemmel átitatott műveltségregénynek is mondható, olyan regénynek, amelyben a tévesen felírt olasz nyelvű mondat betűhibájának helyreigazítása is megtörténik, de ugyanígy megtörténik a szovjet seregek 56-os bevonulása Árpádharagosira, de történnek gyilkosságok, tettesek utáni nyomozások, és hogy mindez kulturális távlatba kerüljön, megtörténik egy talán csak a képzeletben létező festmény aprólékos és körültekintő leírása.

Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerda (esszék – Tiszatáj Alapítvány)

Tandori újabb művészetében a prózai kifejezés, mint az önleírás legtermészetesebb formája figyelhető meg. Az 1990-es évek elejétől minden megszólalása erre a formailag képlékeny, de a szövegvilág háttérindítékát kivételes erővel képviselő előzményre tekint vissza. Amíg az egyedi alkotások új és újabb evidenciatörténetekként olvashatók, addig az életmű tömbbé vált egysége mindinkább egy bevégezhetetlen evidencia-regény kísértését tartalmazza. Az itt olvasható művek is egyszerre szolgálnak a részértékű lejegyzés aktualitásaival és a teljességet maga előtt görgető vállalkozás tanulságával. A ,,csüggedések, szent meggyőződések”, listák és emlékek mögül végig jól kivehető a ritkán fölhangosított, legszebb vallomás: ,,Létét nem titkoló létezés: íróság volt a lét-ígéretem, és ennek megfelelően éltem.”

Vörös István: Ördögszáj (drámák – Napkút Könyvkiadó)

Vörös Istvánt elsősorban költőként ismerjük. Az idén megjelent színdarabkötete izgalmas színházi szerzőnek mutatja, egyedi stílussal, gondolkodással, sajátos világrendszerrel. Szubjektív történelmi drámái, parafrázisai szarkasztikus, olykor parodisztikus hangon szólalnak meg, váratlanok, meglepőek, fordulatosak. A kötet címadó darabja valóban méltán kívánkozott az élre, valóban prizmaként tartalmazza mindazt, ami a drámaíró Vörös István erénye és félreismerhetetlen stílusjegye: groteszk történelemszemléletet, bátor hangvételt, több szálon futó, hol lírai, hol ironikus, jelképes erejű történetet, egy kis kelet-közép-európai szegmensről.

 

Célegyenesbe érkezett a RID 2010 (2010.08.30.)

 A Rotary Irodalmi Díj kuratóriumához beérkeztek a zsürorok javaslatai. A lista még nem nyilvános, de - mint Sumonyi Zoltán, a kuratórium elnöke elmondta - tartogat érdekességeket. Feltűnő a sokszínűség, az előző éveket meghatározó regények és verskötetek mellett most erőteljesen képviseltetik magukat más műfajok is.

 

Indul a RID 2010 programsorozata (2010.06.10.)

Ez évben harmadik alkalommal adjuk át a Rotary Irodalmi Díjat. Az Ünnepi Könyvhét lezárultával teljes a választéka a 2010-es Díjra esélyes könyveknek.

Az Ünnepi Könyvhét vége azt is jelenti, hogy a zsűri számára végleges a 2010-es Rotary Irodalmi Díjra jelölhető könyveknek, hiszen az elismerésben az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás részesülhet, amely magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. Az előzetes várakozások, a Könyvhéten is megnyilvánuló érdeklődés azt jelzi, hogy a RID a civil szervezetek által adományozott, legrangosabb hazai irodalmi díjjá vált.

A Díj odaítélésének folyamata változatlan. E szerint a zsűri névsora, és így munkája, nem nyilvános. A testület tagjai – akik irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, de könyvkiadásban illetve terjesztésben nem érdekelt szakemberek lehetnek –, egymást sem ismerik.

A zsürorok szeptember elejére külön-külön küldik el javaslataikat a kuratóriumnak, amelynek továbbra is tagja elnökként Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke, valamint Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem nyugalmazott professzora, és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora.

A kuratórium várhatóan szeptember közepén hozza nyilvánosságra a 2010-es Rotary Irodalmi Díjra esélyes művek szűkített listáját.

Az ünnepélyes díjátadást, mint eddig is minden évben, október 10-ére tervezzük.

 

Ott voltunk az Ünnepi Könyvhéten (2010.06.03.)

 

RC Budapest-Tabán

Rotary Hungary

Rotary International