Rotary Irodalmi Díj 2008

Szponzoraink

A Rotary Irodalmi Díj 2008

A Rotary Irodalmi Díjat az október 9-i Díjátadó Gálán Lator László kapta, Az egyetlen lehetőség című verseskötetéért (Európa Kiadó).

Szokás Latort az Újholdasok sorába, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Rába György közelébe helyezni. Valóban ott is van a helye, holott nem közölt verset az Újholdban. Ám meg kellene gondolni, hogy líratörténetileg nem pontosabb-e helyét a modernség paradigmái utáninak látni, hiszen, ha látványosan távol is tartja magát a posztmoderntől - szigorúsága, kötöttségei, a hagyományokhoz való ragaszkodása, kifejezett moralitása élesen leválasztja róla -, mégis, éppen lírájának nyitottsága folytán helye a már nem és a még nem köztes terében jelölhető ki. Ahol még erősen él a hagyományba átfordult modernség eszméje, de már hallatszik az új lírai beszédmódnak a hangja is. - írta értékelésében a Rotary Irodalmi Díj egyik fölkért zsűritagja.

Az 1927-ben a kárpátaljai Tiszasásváron (akkor Csehszlovákia, később Szovjetunió, ma Ukrajna) született Lator László egyik meghatározó élménye a Magyarországra való menekülés a háború utolsó napjaiban. A tizenhét éves breszt-litovszki hadifogoly - amint erről a Határon, majd a Szabad vers című, sodró erejű nagy versében beszámol -, amikor a magyar határ közelében benyitott egy házba ". hogy milyen ország ez kérdeztem a ráncos / anyókát magyarország ez fiam magyarország s / hogy már tudtam hogy hazaértem otthonról / hazaértem leborultam nagykorú voltam már de / húszon alul még így valamelyest menthető hogy / megcsókoltam a földet." És ugyanez a kitörölhetetlen emlék a Határon című kötött versben is: "megáll és így áll mindhalálig / s leborul a hazai földre."

Lator éppen úgy nem tud soha megszabadulni ettől a kamaszkori emlékétől, ahogy Pilinszky sem a KZ-lágerek falától. Neki ugyanazt jelenti a Breszt-Litovszk, Lunyinec, Sztrij, Lvov, Verecke útvonal, amit Pilinszkynek Harbach, Ravensbrück, Frankfurt. Ne csodálkozzunk hát, hogy szinte egész életművük egy-egy végtelenített Apokrif! Az emberi szenvedés, kiszolgáltatottság és remény felmutatása a humánum nevében. Hogy végül mégis csak hazatalálunk.

Mert ez az egyetlen lehetőség. Ezt a küzdelmes lehetőséget példázza a Fa a sziklafalon és A hallgató Berzsenyi is. Az előbbiben, hogy Micsoda jel a bibliai szikla / vörhenyes sivatagába hasítva, / zsugori biztatásul belevetve / az özönvíz utáni döbbenetbe! / Kiált minden gyötrött gyökere-ága, / mondhatatlan szépsége-árvasága! Berzsenyi példájából pedig a .megkeserült dac, mégis-újrakezdem, / .a tündérváltozatok műhelyében.

A kuratórium elismerésében részesült Schein Gábor, a Bolondok tornya című verses regényéért (Jelenkor Kiadó) és Závada Pál, Idegen testünk című regényéért (Magvető Kiadó).

A Bolondok tornya összefoglaló jellegű mű, benne együtt van vers és elbeszélés, művelődéstörténet és történelemszemlélet, múlt és jelen. […] Verses párbeszéd a kötet, minden fejezete egy-egy folyamatos dialógus a 18. századi festő, Canaletto, és a 20. századi, magyarországi születésű ausztrál ideggyógyász, Robert Nador között. […] Schein gábor elbeszélő költeménye kivételesen gazdag műveltségi anyagra épül.
Schein könyve újabb variáció a belső utazásra, a korokkal, helyszínekkel, stílusokkal való játékra. […] És miközben ennek a szellemtörténetnek fontosabb szigeteit mutatja meg, mintegy madártávlatból, valójában korunk fontosabb kérdéseire, a mai szellemi és lelki képlet kialakulására keres válaszokat és magyarázatokat. (A zsűri értékelése)

1940-ben, a bécsi döntés észak-erdélyi végrehajtását követő napokban baráti társaság gyűlik össze egy pesti belvárosi ház legfelső emeleti lakásában. A társaság minden tagjának saját története van, ezek sokszor egymásba fonódnak, és mindegyik történet beletorkollik a magyar századközép rettenetes történelmi panorámájába. Mindezt a regény rendkívül tetszetős elbeszélő technikával hozza az olvasó tudomására; azt az akár idillinek tekinthető pillanatot helyezve a középpontba, amikor mindaz, ami hamarosan be fog következni, még eldöntetlennek vagy visszavonhatónak látszik. Az Idegen testünk enciklopédikus igénnyel fogja át a 20. századi Magyarország tragikus évtizedét, a '30-as évek végétől a '40-es évek végéig - kitekintéssel előbbre és utóbbra - s ezt érdekfeszítően, izgalmasan adagolva, hallatlan anyaggazdagsággal és prózapoétikai eszköztár alkalmazásával teszi. (A zsűri értékelése)

A díj odaítélésének menete

A Rotary Irodalmi Díj 2008-as jelöltjeinek nevét szeptember 30-án, sajtótájékoztón jelentettük be.
Előzetesen a kuratórium nyilvánosságra hozta az értékelt művek TOP 8 listáját. Ide olyan alkotások kerültek, amelyek egy, vagy több zsűritagnál maximális pontszámot értek el. A lista érdekessége a verses műfaj markáns jelenléte volt, ami azt bizonyította, hogy az ítészek az elmúlt év irodalmi termésében a verses kötetek minőségét jobbnak találták, mint a prózai művekét. A TOP 8 lista a művek szerinti ABC sorrendben:

Az egyetlen lehetőség - verseskötet; szerző: Lator László (Európa Kiadó)
Bolondok tornya - verses regény; szerző: Schein Gábor (Jelenkor Kiadó)
Hajnali csillag peremén - gyermekversek; szerző: Kovács András Ferenc (Magvető Kiadó)
Idegen testünk - regény; szerző: Závada Pál (Magvető Kiadó)
Laboda - novelláskötet; szerző: Latzkovits Miklós (Magvető Kiadó)
Spanyol menyasszony - regény; szerző: Lovas Ildikó (Kalligram Kiadó)
Te mire gondolsz közben? - verseskötet, szerző: Csukás István (Gesta Kiadó)
(vissza)galopp - verseskötet; szerző: Aczél Géza (Jelenkor Kiadó)

A fenti nyolc műből a Rotary Irodalmi Díj 2008 jelöltje lett:

Az egyetlen lehetőség - verseskötet; szerző: Lator László (Európa Kiadó)
Bolondok tornya - verses regény; szerző: Schein Gábor (Jelenkor Kiadó)
Idegen testünk- regény; szerző: Závada Pál (Magvető Kiadó)

Az ünnepélyes díjátadó gála helyszíne - 2008. október 9-én - a New York Kávéház Mélyvize volt.